Ajtók, ablakok beépítése,karbantartása
Javíttassuk meg, vagy cseréljük ki?
Ez a kérdés az elmúlt időszak hideg, szeles napjai és a fűtésköltségek emelkedése miatt valószínűleg sokakban felmerült, akiknek nem zártak jól az ablakai. Erre pedig csak a különféle szempontok mérlegelése alapján lehet csak jól válaszolni.Elöljáróban mindjárt le kell szögezni, hogy a helyzet megoldása főként csupán pénz kérdése. Mert a régi nyílászárók alapos javíttatása, de a cseréje is többnyire jelentős kiadással jár. A javítási munkákra nehéz megbízható és hozzáértő szakembert találni, és ha el is vállalja a mester, a javítás tartóssága kérdéses marad, hiszen a régi faszerkezetek kötéseinek szilárdsága évről-évre - a rendszeres karbantartás ellenére is - tovább romlik.
A másik probléma a kopott, élemedett zárszerkezetek pótlása. Egy régi gerébtokos ablak kilincses zárszerkezetét pl. csak durva bontást követően lehet pontos zárásúvá tenni, de erre egyáltalán nincs garancia. Márpedig a pontatlan zárás megnöveli a szerkezeti egységek közötti réseket, ahol az enyhe légmozgás is kellemetlen huzatot okoz. A régi zárszerkezetek csak a kétszárnyú ablakokon zárnak három ponton, ám ott is ritka esetben megfelelően. Az egyszárnyas, nagyobb felületű ablakokon pedig többnyire két, egymástól függetlenül működtető, egyszerű kilincses zárnyelv, a kisebbeken pedig csupán egy ilyen elfordítható nyelvű, általában kopott zár biztosítja az ablak zárását. Ráadásul a mellékhelyiségekben többnyire csupán egy szimpla ablak van, és ezek állapota sokszor még siralmasabb a többinél. Ezen túlmenően az ajtók, ablakok pántjainak állapota sem túl rózsás. A kilazultak inkább cserére, mint megerősítésre szorulnának, amit viszont nem is olyan könnyű kivitelezni.
A következő szempont az üvegezés. A régi ablakokba rendszerint 3,2 mm vastag üveg van, a mai 4 mm vastag üvegezésekkel szemben. Ez ugyan a homlokzati ablakoknál két rétegben védi a lakás belső klímáját, ám hő- és hangszigetelési hatásfoka elmarad a mai korszerű üvegszerkezetektől. Cseréjük pedig csak töréskár esetén valósul meg, hiszen senki nem olyan dőre, hogy az ép üvegezést csupán ezért vastagabbra cserélje. Kétrétegű thermopan üvegre való cserélése pedig csak kivételes esetben és drágán valósítható meg, a keret szilárdságától függően.Természetesen vannak kivételesnek mondható esetek, amikor kisebb javításokkal is jelentős eredményeket érhetünk el, már ami a jó zárást illeti. Az egymásra záródó peremek megtisztításával, a zárak nyelvére kenődött festék eltávolításával és a zárlemezek helyének pontosításával javíthatunk a keretek zárásán, de ennek feltétele, hogy a szárnyak ne legyenek vetemedettek, és sarokillesztései is szilárdak legyenek. Az üvegezésnél pedig mindig következetesen pótolni kell a gittelést.
A hőveszteséget a tokok melletti külső-belső falhézagok speciálisan e célra készült rugalmas akril tömítőanyaggal történő résmentesítésével lehet csökkenteni. Ehhez esetenként a rések szélének kibővítése is szükséges, hogy a rések kellő mélységben kitölthetők legyenek. Az ablakszárnyak és tokok hornyait is meg kell tisztítani a vastag festékrétegektől, majd utólag kimart horonyba üthető, lágy EPDM résszigetelő idommal megteremthető a nyílászárók szinte légtömör szigetelése. Ez mázoláskor kivehető, majd újra visszahelyezhető a horonyba. A munkát azonban szakemberre kell bízni, hogy az eredmény garanciális és hatásos is legyen.
A nyílászárókat tehát ideális esetben némileg lehet korszerűsíteni, ám az időszakonként aktuális karbantartó mázolási feladatok továbbra is szükségesek. Szerencsés esetben így még több évig elodázhatjuk a nyílászárók cseréjét, bár tökéletesen soha nem fognak zárni.